Patriotia fővárosában sötétedett. A közeli dzsungel mélyén a majmok rikácsolva búcsúztatták a lenyugvó napot. De a majmok hangját messze túlharsogta a Patriótia parlementje előtti tömeg: - Dzurtsan sipirc, Dzurtsan sipirc! – ömlött ezernyi torokból. Az arcokról gyűlölet sugárzott, már messze több, mint amennyi haraggal idelökte őket a lelkesedés meg az SMS-láncból a Vezér hívó szava. [...]
↧